Hosszú, de vékony? Netán az átlagos, de vaskosabb? És mi a jobb? Ha balra, vagy jobbra dől? A makk mekkora legyen? Vagy számít ez az egész bármit? A britek mellé ezúttal több ország kutatói is becsatlakoztak, hogy megválaszolják az emberiség egyik legősibb kérdését.

Kezdjük talán azzal, hogy mit is jelent egyáltalán a női óvszer. Most részletesen is ránéznénk, mivel különbözik „hagyományos” társától. Mégpedig azért, mert a női óvszert épp a hímvesszőre tervezett változat problémáira jelenthet megoldást, de más kompromisszumokért cserébe.

Jó nemigyógyász nem attól lesz valaki, hogy hány másodperc alatt mondja meg egy tünet alapján, milyen beteg a páciens – pláne, hogy sokszor nem is látszik. Aki STD-fertőzöttökkel, vagy olyanokkal dolgozik, aki biztos akar lenni nemi egészsége felől, attól a téma intimitása miatt legfőképp a diszkrét…

Nézzünk pár érdekes adatot: egyfelől tudjuk, hogy huszonöt éves korára nagyjából minden második ember átesik valamilyen nemi betegségen. Ezek nem mindegyike keres fel orvost, hiszen a szervezet önállóan is képes nagy részüket leküzdeni. Amiknek viszont nem, azok akár egész életükben ott bujkálhatnak…

A kérdés úgy tűnik, független attól, kinél meddig tart a kamaszkor. Azt persze mindenki természetesnek veszi, hogy ebben az időben hossz, vastagság és így a kerület egyaránt változik, viszont akadnak azért olyan férfiak, akiknek a húszas éveik elején is még tart a növekedés, noha már a pubertás…