Habár a brazil Erotikaland nem nyílik meg – mondjuk Magyarországon valószínűleg keveseknek fog feltűnni a hiánya –, az általa kínált szexuális edukáció nagyon is fontos része a kultúránknak, mégis igen keveset hallani róla. Ti ismeritek a Kinsey-skálát vagy tisztában vagytok vele, mit is mondott pontosan Freud? Ezer meg ezer teória övezi a szexualitás tudósainak mögöttes szándékait, de az elméletek nagyon is tanulságosak – és persze gyakorlatba önthetők.

Alfred Kinsey (a fenti képen) eredetileg állatokkal foglalkozó biológus volt a huszadik század első felében, mégis az emberi szexualitásban végzett tudományos munkáját tartjuk ma is nélkülözhetetlennek. Viszont mivel újabban divattá vált a meghatározó pszichológiai elméletek és kísérletek megkérdőjelezése, előrebocsátjuk, hogy bár az ő kutatását is sokan támadták, néhány évtizeddel később – kiküszöbölve a Kinsey által elkövetett hibákat – ugyanazt az eredményt kapták a vizsgálatvezetők.

Elmélete szerint a hagyományos felosztás, miszerint az ember vagy hetero-, homo- vagy biszexuális lehet csupán, nem működőképes, sőt kifejezetten pontatlan. Úgy vélte (mint később kiderült, helyesen), az emberek sokkal inkább egy kontinuumon mozognak a hetero- és a homoszexualitás két végpontja között. A legérdekesebb dolog azonban nem is ez, hanem hogy a vizsgálataiból kiderült, a népszerű feltételezéssel ellentétben az emberek sokkal inkább mozognak a kontimuumon belül ahelyett, hogy valamely végponthoz tartoznának. Úgy találta, az embereknek mindössze 1%-a tartozik ténylegesen valamely szélsőséghez, az pedig, amiért ezt nem élik meg, már inkább keresendő az élethelyzetében, társas elvárásokban és hasonlókban.

És bár szokás Kinsey-t tekinteni a szexualitás első tudósának, azért Sigmund Freudról sem érdemes elfelejtkezni, akit még szakmán belül is rengetegen kritizálnak elméletéért és/vagy terápiás módszereiért, mégis máig használatosak százéves fogalmai. Freud szemléletében tényleg minden a szexről szól, a libido szót azonban nem kifejezetten ezzel kapcsolatosan használta, hanem inkább valamiféle irányító erőnek tekintette, ami adott korban adott pontra összpontosítja az érdeklődést, a figyelmet – és ez az, ami általában (de nem mindig) szexuális jellegű.

Elméletének másik aspektusa az Ödipusz-, illetve Elektra-komplexus, mely kb. hat éves korig játszódik le a fiúkban és lányokban és aminek lényege, hogy ilyen idősen a gyermek az ellenkező nemű szülő iránt egyfajta szerelmet érez, ami viszont sok feszültséggel, szorongással járhat, hiszen tudja, hogy emiatt az azonos nemű szülő az ő „versenytársa”. Freud ezt az egyik legfőbb konfliktusnak tartotta, amit, ha adott szülői hozzáállás, neveltetés vagy egyéb sérelem miatt a gyermek nem tud megfelelően feldolgozni, az nagy mértékben meghatározza majd a későbbi kapcsolatát az emberekkel.

Mindez persze csak kiragadott morzsa a teljes képből, bármely elméletet nézzük is – mégis azt látjuk, hogy ilyesmire is szükség lenne a szexuális edukáción belül, mert hiába igazolódik bármilyen feltételezés, ha azt később mégse ismeri meg a nagyobb közönség, s a világ történései ugyanolyan irányba folynak, mint előtte.

A szexnek persze vannak jóval gyakorlatiasabb nehézségei is, többek közt a nemi betegségek. Ezek szintén jóval kevéssé ismertek a kelleténél, de készítettünk egy honlapot, ahol gyorsan fel lehet zárkózni bárkinek.