Amikor a szex is a nácik oldalán állt

naci.png

Az amerikai hadseregből az első világháborúban naponta 18 000 katona esett ki a szolgálatból ideiglenesen vagy végleg a nemi betegségek miatt. Mindez a második világháborúra már drasztikusan lecsökkent, de még így is naponta átlagosan 606 nemi beteget diagnosztizáltak. És ezek még mindig csak az amerikai hadsereg adatai.

Az előző cikkünkben már írtuk, hogy a brit katonák milyen üzenetet találtak a zsoldkönyvükben, és hogy ez mennyire volt elég. A nácik elleni harcba már jóval felkészültebben indultak a katonák – nem csak fegyverzetükben, de mentálisan is. A tiszti kar tanult a hibáiból, és végre komolyan vette a figyelmeztetést a szexuális higiénia fontosságát illetően, mindemellett pedig komoly pénzeket öltek a minél hatékonyabb gyógyszerek elkészítésébe is. Ennek köszönhető, hogy míg 1943-ban egy gonorrhoea fertőzöttnek 30 napos bennfekvéses kezelésre volt szüksége, 1944 közepére az átlag 5 napra csökkent, de nem egy esetben maradhattak szolgálatban a kezelés ellenére is.

A második világháború két legveszélyesebb STD-je (másik betűszóval VD-je) a gonorrhoea és a szifilisz volt, így ezek gyógyítására került elsősorban a hangsúly. Szerencsére ekkoriban még nem kellett foglalkozni a HIV fertőzés veszélyével.

naci2.png

A megelőzés érdekében a lehető legtöbb helyen, még a gyufásdobozokon és a barakkokban is rejtettek el figyelmeztetéseket. Megjelent egy 16 oldalas tájékoztató füzet is a megelőzésről és arról, hogy mit tegyenek, ha megbetegednének. Elsőre azt hihetnénk, a papírköteget legfeljebb csak gyújtósnak használták, de mint kiderült, a katonák eseménytelen perceikben előbb-utóbb tényleg elolvasták őket. Egy idő után havi hat kondomot is szolgáltattak díjmentesen, meg heti két orvosi csomagot, amivel önmagukat kezelve többé-kevésbé visszafordítható volt a baj, ha attól féltek, hogy összeszedtek valami fertőzést.

Amikor valakit kezeltetni kellett, azt a hadsereg állta, azonban nem feltétlen maradt betegsége titokban. Egy tiszt néha a rangjából is veszített emiatt, de a szakácsoknak is tilos volt főzniük, amíg teljesen meg nem gyógyultak.

naci3.png

A propaganda végülis az ellenségkép fokozásában talált megoldásra: hirdetni kezdte, hogy a betegségeket német és japán ügynökök terjesztik, és ezt nem csak a prostituáltakra, de a civil lakosság egészére kiterjesztette. Mindez azonban a háborús morál csökkenéséhez is vezetett: a nők a gyárakban és ápolókként dolgoztak, így a rémhírek rájuk is vonatkoztak. Ám hiába kezdtek emiatt már túlságosan is tartani a nőkkel való érintkezéstől a katonák, a tiszteket ez vajmi kevéssé érdekelte. Az elrettentés módszere működött, és csak ez számított.

Nemi betegséget viszont a férfiak ugyanúgy terjeszthetnek, mint női társaik. Bármely nemhez tartozol is, ha elmúltál 25 éves, nagy eséllyel neked is volt már odalenn kisebb-nagyobb problémád. Most elolvashatod, hogy mi volt az. Ha nem, akkor pedig azért kattints, hogy megtudd, mi ellen védheted magad már egy kis odafigyeléssel is.