A pornó börtönébe zárt férfi

kep1_1.jpg

Philip Zimbardo, a börtönkísérletek koronázatlan királya mostanában a férfiak „elmacskásodásával” foglalkozik. A mai hiperérzékenységük a korral jár – mondhatnánk –, de Zimbardo felteszi a kérdést: Miért? Mert igaz ugyan, hogy most nincsenek háborúk, amikre folyton készülni kellene, s ezáltal az egykori lelki szilárdságra sincs ugyanakkora szükség, mint annak idején. Viszont tagadhatatlan tény, hogy a felnövő fiúk egyre kevesebb önbizalommal és egyre magányosabban tengetik mindennapjaikat, ami szoros összefüggésben lehet ezzel, és még szorosabb kapcsolatban a különböző addikciókkal.

Számos pszichológus, pszichiáter megfogalmazta már, hogy az önbizalom alapja a sikerélmény. Minél keményebb munkával lehet teljesíteni a feladatot, annál nagyobb a kapott löket az élethez. Ma viszont sikerélményt már annyi dologgal lehet szerezni, és olyan egyszerűen, hogy míg a szervezet dopamintermelését ugyanúgy beindítják, lelkileg teljesen más következményekkel járnak az ilyen örömök.

Erre példa a videójáték és a pornó, amikre még ha nem is kell mumusként tekinteni, fontos ismerni azok hátulütőit is. A közhely, miszerint mindent módjával, ezeknél különösen igaznak bizonyul: bár az USA-ban már a filmekkel és könyvekkel egyenrangú művészetek közé sorolták a videójátékokat, tagadhatatlan tény, hogy akárcsak a sorozatokra, úgy a játékokra, és persze a pornóra is rá lehet függeni. Méghozzá azért, mert az emelkedett dopaminszint perceken belül elérhető az általuk nyújtott kielégülésben, pontszámban, akármiben.

A gond csak az ezzel, hogy a cél túl gyorsan, ráadásul különösebb buktatók nélkül érhető el: nem kell randira vinni a hölgyeményt, fizetni a drága vacsorát és még mosolyogni is az egészhez. Mennyivel egyszerűbb otthon tíz perc alatt elintézni az egészet! Ja, hogy közben az önfejlesztés során átélt kudarcokkal nem kell szembenézni? Pláne, hogy hagyom az egészet a fenébe.

A fenti felfogás elterjedéséért ugyanannyira felelős az elterjedt internethasználat és így a könnyű hozzáférés, mint a válásokkal szembeni engedékeny attitűd, mely lehetőséggel sok pár él is. Az így kialakult egyszülős nevelés, és az ezzel járó férfiminta hiány sodorja a fiatalokat és idősebbeket is olyan pótcselekvések felé, melyekkel elkerülhetők az egymásnak ellentmondónak tűnő elvárások: legyél képes kellően érzékenyen viszonyulni a nőkhöz, de közben maradj határozott és erős is, hogy bármivel szemben megvédd. Ez az elvárás evidensnek tűnhet, de valójában a korábbi századokban sem valósult meg általánosan. Gondoljunk csak bele, hány pasi volt kíváncsi rá, hogy az asszonykának milyen hangulata volt éppen?

A mintahiány ráadásul a „Hogyan legyünk Férfiak?” kérdés másik aspektusát is felveti: hogy néz ki egy családapa? Az identitáskeresés emiatt, akármilyen furán hangzik is, szintén a pornó irányába kezd terelődni, mert ott legalább világosak a nemi szerepek.

kep2_1.jpg

A pornó önmagában nem gond, viszont a túlzásba vitt pornónézés annál inkább. Akkor jelenthetjük ki, hogy problémákhoz vezet, amikor azt megérzi a párkapcsolat is. Ennek lelki megnyilvánulása lehet, ha a felek a pornóban látottakhoz kezdik hasonlítgatni saját szexuális életüket, mert így könnyen arra juthatnak, hogy partnerük „mégsem olyan jó az ágyban”. Szerencsés esetben azért idáig nem jutnak el, viszont a filmekben látott változatosabb ingervilághoz szokva valódi kontaktusnál erekciózavarok is felléphetnek férfiak esetében.

A megoldás? A függőségek – azaz valamilyen hobbi vagy tevékenység túlzott kihatása a mindennapokra – pótcselekvésként szolgálnak. Érdemes pszichológusi segítséget kérni a leszokáshoz, mert a valódi problémaforrás megtalálása nélkül a szokás elhagyásának kudarcát vagy esetleges siker esetén egy új, megint csak túlzásba vitt függőség kialakulását kockáztatja.

Ha érdekelnek a szex egyéb területei is, látogass el std.hu oldalunkra!

Szerző: Csősz Roland